még ha kissé más formában is.

minden nap késztetést érzek,hogy egy hírkommentet megirjak, egy filmélményt megbeszéljek, 

valakinek,valakivel, de sajnos úgy érzem,nincs már kivel.

nincs, mert aki értené az nincs itt, vagy lehet már olyan rég óta nincs itt,hogy maga se értené meg néhány év nyugaturópai szocializáció után. és mondjuk ki, kismagyországiak egyszerüen nem fogják soha azt és ugy érteni a határontóliak világából, mint azok akik a határ másik oldalára születtek. szóval kezdjük újra.