az alábbiakban én, nem az egyetlen, elmesélem röviden, hogyan nem találkoztam életem nőjével. tudom ez igy kissé érdekesen hangzik,márpedig valahogy igy történt: azon a késő őszi napon nem léptem be a gimnázium kapuján,és így,le sem ülhettem az utolsó padba, hogy részt vegyek azon a németórán,ahol…

legalábbis a statisztika szerint és igy nem is tünt fel senkinek hogy 5-6 éve nem irtam semmit, pedig pont lent volna miről,tervezni meg csak terveztem, a betüket  viszontnem véstem be ide, igy most kissé furcsa érzés ujra pötyögni, de megszokható. talán majd most.