nem találok szavakat jelenleg.csak kérdéseket. az inspiráció a filmhez megtörtént esemény alapján érkezik,és hihetetlen sebességgel bonyolódik,nehezül el a cselkmény, több és több probléma, vágyaik keritik a fiatalokat hatalmába,körülleng mindent a titokzatosság. 

ennyire nehéz periódusban,mint amiben ők vannak,tele kérdésekkel, szerelemmel, szexuális vágyakkal, és igazából senki sem figyel rájuk. ebbe érkezik bele a gonosz képében egy korukbeli vagyány srác, és hirtelen elmosodnak az addig valamennyire stabilnak gondolt szabályok. már semmi sem bűn, sőt akár jó is lehet, gyakorlatilag bármi, és alapvetően nem a tiltás mitatti ellenszenv vezeti őket ide.simán csak elhiszik a vezetőjüknek gondolt személy szavait. talán csak azért mert ennyi törődést,mégha negativ is, nem kaptak mástól. 

elrohan felettük,mellettük a világ,a szülők,és késik a hugi is.a tragédia elkerülhetetlen. és mindez azért mert bizonyitani akarnak,hogy valamiben jók. félreértelmezik a beléjük sulykolt szavakat,emberi jellemzőket, példaképet keresnek,találnak, elveszitenek. kaotikus gondolat-világukból pedig csábitóan egyszerű megoldást találnak kiútként,ami viszon szó szerint teszi pokollá a hátramaradottak életét, pont úgy,mint ahogy ők,addig is annak képzelték és tartották.

csodás képi világgal, segit mélyrehatolni a lelkeben, egészen a hetedik körig, tele szimbolikával,és kevés szóval,annál több kérdéssel sokkol. mindezt azzal a tudattal nézzük, hogy ez,ami a gyerekekkel történik, a szüleik világának kitárulkozása. nehéz ezzel együtt elvonatkoztatni bármitől is,hogy mi lett volna ha... nincs már ha. talán csak egy valami, hogy figyeljünk.egymásra,másokra.hátha akkor...