kedves Szilveszter Anyukája,akit innen is üdvözlök, hatalmas merényletet követett el, ellenem, a lelkemnek viszont jót tett.egy tálca magyarpitével lepett meg, én rendesen meg is lepődtem.

a sütemény fantsztikus volt, nem volt túl édes, pont jó, nagyon krémes, amely úgy folyt el a szájban mint Salvador Dali képén az óra számlapja, a tészta pedig úgy omlott, úgy porladt szét mint az ÁVÓ '56 október 23-án... szinte leirhatatlan az élmény. másnap lehűtve talán még ezt is túlszárnyalta. köszönöm ismét, és remélek sok közös hasonló élményt...